Holdudvar hatás – A szépség “mellékhatásai”

2019.11.25

Ön szerint egy szép ember okosabb, tehetősebb, esetleg jobb szociális készségekkel rendelkezik? Erre jogosan kérdezhetnék sokan, hogy mi köze a fizikai adottságoknak a belső tulajdonságokhoz! Egyáltalán miért fontos dimenzió a szépség önmagunk és mások megítélésében?

Holdudvar hatás

Ami szép, az jó is! Bizony ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet - akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. Dion és mtsi. (1972) eltérő vonzerejű arcképeket mutattak a résztvevőknek, akik úgy ítélték meg, hogy a szebb emberek kedvezőbb személyiségvonásokkal rendelkeznek, és az élet különböző területein is eredményesebbek, sikeresebbek lesznek. Sok szociálpszichológiai vizsgálat próbálta alátámasztani (vagy cáfolni) ezt az eredményt. Ezek eredménye szerint azt feltételezzük a vonzóbb emberekről, hogy megbízhatóbbak, kevesebbet hibáznak és jobban kezelik a társas helyzeteket (Cash és mtsi, 1977). A testi attraktivitásnak ezt az erőteljes hatását holdudvarhatásnak is nevezik: a kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is. Ráadásul ez a hatás nem csak felnőtt emberek, de már gyermekek megítélésénél is megjelenik.


Más megítélés, más bánásmód

Nem elég azonban, hogy pozitívabb tulajdonságokat feltételezünk a szép emberekről, még a cselekedeteiket is máshogyan ítéljük meg. Egy szép gyermeknek ugyanazért a csínytevésért enyhébb bünetetést javasoltak egy vizsgálat résztvevői, mint előnytelenebb külsejű társának. Sőt, Efran (1974) vizsgálata szerint még az esküdtszék is elnézőbb az attraktívabb vádlottakkal szemben, gyakrabban tartják őket ártatlannak, vagy enyhébb büntetést javasolnak esetükben.

Mi az igazság?

Bár a fent leírtak módfelett igazságtalannak tűnnek, és sokszor valóban nem felelnek meg valóságnak, az igazság az, hogy valóban van összefüggés a külső és a belső tulajdonságok közt. Forgács vizsgálatai szerint "a jobb megjelenésű embereket ténylegesen szeretetre méltóbbnak és jobb társas készségekkel rendelkezőnek értékelték, mint a kevésbé vonzó diákokat, bár a vizuális kapcsolat ki volt zárva" (Forgács 1989, 258). Miért lehet ez? Ahogyan a korai életszakasztól más megítélésben és más elbánásban részesül egy szép gyermek, úgy a személyisége is - ennek következményeként - máshogyan fejlődhet. Társas közegben magabiztosabb és nyitottabb, ezáltal közkedveltebb lesz. Ráadásul ha mindez nem volna elég, úgy tűnik a szép emberek valóban boldogabbak is előnytelenebb külsejű társaikhoz képest a texasi egyetem kutatói szerint (Hamermesh), akik 25 000 fős, több országra kiterjedő vizsgálatra alapozták állításukat. A szépség előny a munkaerőpiacon, ezáltal az anyagi helyzetre is hatással van, de talán kevéssé meglepő módon a párválasztásban is kedvezőbbek a lehetőségek.

Az igazságon túl

Bár a fent leírtakat igazságtalannak, vagy méltánytalannak tarthatjuk talán érdemes visszatérni az alapokhoz: mit is tartunk szépnek? Ebben a kérdésben nehéz konszenzusra jutni. Egyes vizsgálatok szerint az átlagos vonásokat tartjuk szépnek, míg mások szerint az átlagostól valamiben különböző,de nem feltétlen szebb emberek keltik fel jobban az érdeklődésünket, őket tartjuk érdekesebbnek és vonzóbbnak. Végül egy olyan megközelítést is találhatunk a szakirodalomban, amely némiképp átértelmezi a korábban leírtakat: "Az arc, a mozgás, bármelyik testrész egyenlő joggal válthat ki tetszési ítéletet, ébreszthet szenzitizációt egy másik emberben. A "szépség" prototípusának való megfelelés inkább riaszt, mint vonz. A vizsgálatok szerint a tetszés titka a "csonka tökély", mely lehetőséget ad a projekcióra, de ugyanakkor még nem illúzióromboló, mint a valódi csonkaság." (Walster, 1966).

Bár a kutatások olykor egymásnak is ellentmondó eredményeket hoznak, talán mégsem haszontalan megismerni az emberek szépséghez való viszonyát. Úgy tűnik, hogy a szépség (akármi is legyen az)-magabiztosság kapcsolat gyermekkorban kezdődik, avagy a környezet külső adottságokra vonatkozó visszajelzéseinek hatása a személyiség alakulását befolyásolja. Talán nem is az a fontos, hogy reálisan mennyire tökéletesek egy gyermek, vagy egy felnőtt külső adottságai, hanem az, mennyire tartja ő maga vonzónak önmagát, és hogyan tudja a legelőnyösebb oldalát, vonásait kihangsúlyozni. Azaz ne féljünk dicsérni gyermekeink fizikai adottságait - a szép szemét, a kedves mosolyát -, hogy magabiztos felnőttekké váljanak, mert vélhetően nem a tökéletes külső tesz boldoggá, hanem az önelfogadás, annak a képessége, hogy keressük és felismerjük a szépséget önmagunkban és a világban, kívül-belül!

Kovács Szilvia, stíluspszichológus

Felhasznált irodalom:

  • Cash TF. Cognitive-behavioral perspectives on body image. In: Cash TF, Pruzinsky T (eds.), Bodyimage. A handbook of theory, research, and clinical practice. The Guilford Press, New York, 2002: 38-46.
  • DION - BERSCHEID 1972 = DION, K. - Berscheid, E.: What is beautiful is good. Journal of Personality and Social Psychology 1972/24. 285-290.
  • Michael G.EfranThe effect of physical appearance on the judgment of guilt, interpersonal attraction, and severity of recommended punishment in a simulated jury task, Journal of Research in Personality, Volume 8, Issue 1, June 1974, Pages 45-54
  • Forgács József: A ​társas érintkezés pszichológiája
  • Daniel S. Hamermesh: Beauty Pays:Why Attractive People Are More Successful
  • Walster, E., Aronson, V, Abrahams, D., & Rottman, L. (1966). Importance of physical attractiveness in dating behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 4, 508-516.